Úgy éld az életed, ahogyan te akarod, és ne úgy, ahogy mások akarják!
Azt hiszed egyes pillanatokban, h nincs tovább. Hogy el kell engedned az addigi életed! De tudod ez marhaság. A múltadból nem lephetsz ki, mert mindig vannak kezek, amik visszahúznak bármennyire is le akarsz pattanni! ♥
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Nezz ram! Tudod sokkal konnyebb ugy feledni, hogy nem latod. Hogy nem nezel a szemebe, nem latod öszinte mosolyat. Azt, amit mindig is annyira szerettel benne. Nem erzed illatat, vagy nincsenek meg az apro erintesek, amik mindig torodest, gyengedseget fejeznek ki. Eselyet sem hagyod meg annak, hogy erezz iranta.. Pedig pont erre vagyik. Valakire akinek a mindent jelenti. Aki kepes varni ra. Akinek megdobban a szive, ha csak ra gondol, es csillogi szemekkel kepes orakig meselni rola. Aki reggel komasan is szepnek latja, es aki este faradtan a karjaiba zarja.. Egyszeruen valakire aki igazan SZERETI.. De legjobban Rad! ♥
Mivel nem Te elted meg a pillanataimat es az erzelmeimet fogalmad sincs olykor mit eltem at. Nincs nap hogy ne ragnam magam azert, amikor bantottam azokat akiket szeretek, es nem telik el nap, hogy ne almodozzak arrol, hogy milyen is lehetett volna az eletem Meletted. De mindennap kuzdok, hogy ne vagyjak olyanra amit mar sosem kapok meg, aztan eljon az ejjel ismet almodozozom es masnap kezdhetem elolrol az egesz lemondasos hulyeseget. De valahogy Sosincs vege. Sosem enyhul.. ~Heni</p><p>Es fogsz Te meg boldognak latni. De boven nem olyan kozelrol ahogy megtehetted volna.. Es lehet hogy nem is olyan boldognak, amilyen Veled lehettem volna!
~Senkit nem lehet kényszeríteni arra hogy ne szeressen, vagy szeressen, felejtsen avagy ne felejtsen.. Adhatsz figyelmet, ha bánatos... Gondoskodhatsz róla, amíg szüksége van rá.. Támaszt is nyújthatsz, ha épp dülöngél... De mindezt csak ésszel, mert észre sem veszed, és ez lesz az életed.. Ő.. Az leszel, akinek a legapróbb kedves szó vagy gesztus is egy olyan tüzet táplál, amit senki sem akart meggyújtani... ~ :)
"Az emberek azért olvasgatnak és gyűjtenek idézeteket, mert olyat keresnek, ami teljesen jellemzi azt, ami a lelkükben lakozik... Ez koránt sem ilyen egyszerű! Minden egyes sor és gondolat csak töredékét adhatja át annak, amit érzünk. A saját életed csak Te tudod megélni, érzéseidet is csak Te tudod a saját szavaiddal átadni... Kevés ehhez más ember gondolata... szava... tettei.. és tanácsai..."
"Eddig azt hittem ismerem magam. De mégsem. Mert történtek olyan dolgok, amiket azelőt nem hittem volna. Talán ezért lettem más, de talán mindig is ilyen voltam. Voltak helyzetek amikor mást tettem, mint amit valaha is gondoltam volna. Voltak szavak, amiket amúgy soha nem mondtam volna, de a pillanat hevében kicsúszott... Vajon az voltam valóban? Mikor valami más vezérelt? Amikor át adtam magam az ösztöneimnek, és a megérzéseimre hallgattam...
Akkor csillant volna meg az igazi énem?
Ha igen, és még én sem ismerem magam, akkor miért hiszi annyi ember, hogy tudja milyen vagyok?" "Mosolygok mert a testvérem vagy, és kacagok, mert nem tehetsz ellene semmit...""Mi van akkor, ha tényleg nem kerülhetjük el a sorsunkat? Mi van akkor, ha csak áltatjuk magunkat, hogy meg tudunk változni?Talán valami ilyesmire akart anyám is kijukadni, mikor azzal piszkált, hogy okosabbnak kell lennem, ha talpon akarok maradni a világon? Nem azt akarta-e, hogy megértsem, úgy kell leélnünk az életünk, hogy közben újra és újra elkövetjük ugyanazokat a hibákat -anélkül, hogy tanulnánk belőlük- vagy ami mégrosszabb, észre sem vesszük őket?"
"Rendkívül rossz szolgálatot tesz gyermekének az az anya, aki önmagát igyekszik megtestesíteni gyermekében anélkül, hogy egyszer is figyelembe venné, hogy a gyermek nem csupán afféle toldaléka, tőle függő teremtmény, hanem új és individuális lény, gyakran olyan jellemmel felruházva, ami alig hasonlít a szülők jellemére... Sőt adott esetben riasztóan idegenszerűnek látszik... (Carl Gustav Jung)"
Mivel nem Te elted meg a pillanataimat es az erzelmeimet fogalmad sincs olykor mit eltem at. Nincs nap hogy ne ragnam magam azert, amikor bantottam azokat akiket szeretek, es nem telik el nap, hogy ne almodozzak arrol, hogy milyen is lehetett volna az eletem Meletted. De mindennap kuzdok, hogy ne vagyjak olyanra amit mar sosem kapok meg, aztan eljon az ejjel ismet almodozozom es masnap kezdhetem elolrol az egesz lemondasos hulyeseget. De valahogy Sosincs vege. Sosem enyhul.. ~Heni</p><p>Es fogsz Te meg boldognak latni. De boven nem olyan kozelrol ahogy megtehetted volna.. Es lehet hogy nem is olyan boldognak, amilyen Veled lehettem volna!
~Senkit nem lehet kényszeríteni arra hogy ne szeressen, vagy szeressen, felejtsen avagy ne felejtsen.. Adhatsz figyelmet, ha bánatos... Gondoskodhatsz róla, amíg szüksége van rá.. Támaszt is nyújthatsz, ha épp dülöngél... De mindezt csak ésszel, mert észre sem veszed, és ez lesz az életed.. Ő.. Az leszel, akinek a legapróbb kedves szó vagy gesztus is egy olyan tüzet táplál, amit senki sem akart meggyújtani... ~ :)
"Az emberek azért olvasgatnak és gyűjtenek idézeteket, mert olyat keresnek, ami teljesen jellemzi azt, ami a lelkükben lakozik... Ez koránt sem ilyen egyszerű! Minden egyes sor és gondolat csak töredékét adhatja át annak, amit érzünk. A saját életed csak Te tudod megélni, érzéseidet is csak Te tudod a saját szavaiddal átadni... Kevés ehhez más ember gondolata... szava... tettei.. és tanácsai..."
"Eddig azt hittem ismerem magam. De mégsem. Mert történtek olyan dolgok, amiket azelőt nem hittem volna. Talán ezért lettem más, de talán mindig is ilyen voltam. Voltak helyzetek amikor mást tettem, mint amit valaha is gondoltam volna. Voltak szavak, amiket amúgy soha nem mondtam volna, de a pillanat hevében kicsúszott... Vajon az voltam valóban? Mikor valami más vezérelt? Amikor át adtam magam az ösztöneimnek, és a megérzéseimre hallgattam...
Akkor csillant volna meg az igazi énem?
Ha igen, és még én sem ismerem magam, akkor miért hiszi annyi ember, hogy tudja milyen vagyok?" "Mosolygok mert a testvérem vagy, és kacagok, mert nem tehetsz ellene semmit...""Mi van akkor, ha tényleg nem kerülhetjük el a sorsunkat? Mi van akkor, ha csak áltatjuk magunkat, hogy meg tudunk változni?Talán valami ilyesmire akart anyám is kijukadni, mikor azzal piszkált, hogy okosabbnak kell lennem, ha talpon akarok maradni a világon? Nem azt akarta-e, hogy megértsem, úgy kell leélnünk az életünk, hogy közben újra és újra elkövetjük ugyanazokat a hibákat -anélkül, hogy tanulnánk belőlük- vagy ami mégrosszabb, észre sem vesszük őket?"
"Rendkívül rossz szolgálatot tesz gyermekének az az anya, aki önmagát igyekszik megtestesíteni gyermekében anélkül, hogy egyszer is figyelembe venné, hogy a gyermek nem csupán afféle toldaléka, tőle függő teremtmény, hanem új és individuális lény, gyakran olyan jellemmel felruházva, ami alig hasonlít a szülők jellemére... Sőt adott esetben riasztóan idegenszerűnek látszik... (Carl Gustav Jung)"
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 1
Tegnapi: 8
Heti: 1
Havi: 114
Össz.: 25 893
Látogatottság növelés
Mai: 1
Tegnapi: 8
Heti: 1
Havi: 114
Össz.: 25 893
Látogatottság növelés
Úgy éld az életed, ahogyan te akarod, és ne úgy, ahogy mások akarják! - © 2008 - 2024 - szivszilankok.hupont.hu